A község kiemelkedő személyiségei

A községben született Gyurcsó István közismert szlovákiai magyar költő, akinek több verseskötete jelent meg. A Jókai Napok egyik szellemi atyja, szervezője, a Csemadok munkatársa volt. A helyi temetőben nyugszik. 1994-ben a falu emlékszobrot emelt a tiszteletére. Ugyancsak Garamkövesden született Hubik István (1916-1994). 1954-től a csehszlovákiai magyar könyvkiadásban dolgozott a Madách Könyv- és Lapkiadóban mint szerkesztő, főszerkesztő, majd főszerkesztőhelyettes. Fordításaiért négyszer kapott Madách Imre-díjat, háromszor részesült a Szlovák Irodalmi Alap Nívódíjában, és 1991-ben megkapta a Madách Könyv- és Lapkiadó Nívódíját. Több mint ötven szlovák és cseh irodalmi művet fordított le magyar nyelvre.

Iskolatörténet

A község első ismert iskolamestere (rector scholae) Pavelcsík József volt az 1754-es egyházi látogatási jegyzőkönyv szerint. A községben 1945-ig római katolikus elemi iskola működött. A tanítási nyelv magyar volt. Az iskolának 2 épülete volt. Az egyik a templomkertben ma is áll, a másik szintén áll a plébániával szemben. 1931-1938 között nyílt a községben kétosztályos állami szlovák tannyelvű iskola. 1945-ig a következő diákok végezték el a középiskolákat érettségivel: 1938-ig Hubik István (Bencés Gimnázium Komárom) 1938-1945-ig: 1942 – Soós Béla, Kereskedelmi Akadémia Érsekújvár; 1943 – Baig Nándor és Podlupszky Mihály; Szent Imre Gimnázium, Esztergom; 1945 – Podlupszky Erzsébet, Tanítónőképző, Esztergom. 1945 után a községben szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskola is működött. Ma az 1391 lakosú községben nincs sem szlovák, sem magyar tannyelvű iskola. Népszámlálási eredmények 1869-től: 1869 – 921; 1880 – 1063; 1890 – 1038; 1900 – 1172; 1910 – 1226; 1921 – 1394; 1930 – 1465; 1940 – 1444; 1948 – 1308; 1961 – 1743; 1970 – 1737; 1980 – 1581; 1991 – 1391. Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után Garamkövesd a Csehszlovák Köztársaság részévé vált. 1938. november 6.-án az első bécsi döntés értelmében Garamkövesd ismét visszakerült Magyarországhoz. A második világháború harcai nem kevés áldozatot követeltek a falutól. 1944 decemberétől 1945 májusáig súlyos harcok színtere volt a vidék. A község több mint 50%-a romokban hevert. Az 1946-os párizsi békeszerződés felújította és szentesítette Csehszlovákia München előtti határait, így Garamkövesd ismét a Csehszlovák Köztársasághoz került, a Párkányi járáshoz, 1960-tól a járás új székhelye Érsekújvár.